Az 1.-es csapat eddző terme

Belépett a mester után az ajtón és onnan nézett körbe a teremben. Hát ehhez hasonló helyen sem járt még, kíváncsian is járt körbe tekintetével de beljebb nem ment. Mintha kicsit el bizonytalanította volna. Most sem tudta mit kellene csinálnia

*Gnarog észre sem vette, hogy a mester és az csapattárs bejött ide. Csak gyakorolt. És ez meg is látszott. A bábú amelyet használt, szépen megolvadsz, néhány darabja kisebb-robbangatások miatt letört, és a maradék része pedig kormos. Hát igen, aki tud az tud.... lehet hogy kezdő létére eléggé erős, de azért nem árt odafigyelni - elvégre a "póverkodást" a buksza tartalma fogja bánni.*
~ Nem is rossz... És ki sem fáradtam ~
*Aztán tovább gyakorolja a technikáit. Az egyszerű "lángszórós technikázól" a robbantásig, és a "tüzgolyószóró gépezet" technikáig... Megy ez neki. Csakhogy azért majd más dolgokra is időt kell fordítania, pl. a harcművészet.*

~Na jó furcsa furcsa furcsa~ Gondoltam ahogy néztem milyen erős szinte már hatalmas még én sem tanultam ilyen gyorsan.
-Na jó fecske kezdhetsz gyakorolni! Majd segítek ha tökre elszúrod.-Mondtam és én is beálltam a szél bábukhoz és elkezdtem gyakorolni saját technikámat amin épp dolgozom.
-Kettős... szél penge.-Mondtam ki és mindkét kezemmel magam előtt csaptam és egy x-et formáltam a kezemmel ami a hirtelen meglátszott a bábún is.
-Nesze neked! négyes szél kombó.-Mondtam ki újra és ezúttal előre köröztem a kezemmel minek hatására a bábú ketté tört.

Vissza tántorodott az idősebb társa által elagyabugyált bábu láttán, és megingott a "hite". Nagy levegőt vett és aztán kifújta - most már jobban érezte magát. Úgy gondolta hogy képtelen lenne versenyre kelni vele, elvégre Gnarog fiú volt ráadásul idősebb - a tanárát nézve ugyanezt látta. De talán mégse ezen függ hogy ki mennyire érthet valamihez? Minden esetre így legalább nem kezelik másképp mint egy fiút, és kiderülhet hogy jobb is lehet annál amit kinéz saját magából? Majd egyszer megmutatja!
- Fecske? - ébredt fel elmélkedéséből, de addigra már magára maradt
- Ő... de hogy kellene gyakorolnom... - motyogta és tanácstalanul körbe nézett

*Tovább edzett. Végül észrevette a többieket, és egy rövid időre abbahagyta. Az energia áramlását nem szakította meg, ezért a kezei még mindig lángoltak. Nem akart megint nagy erőfeszítéssel energiaáramlást nyitni, mivel úgyis rövidesen folytatni fogja a gyakorlást*
-Szevasztok... *szólt a mesterének és a csapattársának*
-Látom a tökmag is olyasmi mágiát használ mint te, mester... *Mondta Gnarog a mesterének*
-Na mindegy, én visszamegye gyakorolni *Aztán folytatta a gyakorlást, avagy a bábú tönkretételét. Neem, nem az a célja hogy tönkretegye a bábút. Egyáltalán nem. Csak néha túl lő a célon. Ahogy most is. Hirtelen Gnarog egész teste elkezd lángolni (de ez őt nem bántja, még a ruháját sem bántja), és a bábú amin gyakorol, eltűnik, és hangos robbanás hallatszik. Gnarogról lemegy a tűz, és csak a keze áll mágikus lángokban*
-Upsz... na megint fizethetek. Na sebaj...
*Aztán egy másik bábuhoz ment gyakorolni*

Felnéztem a gyakorlásból amikor meghallottam.
-Valamivel csak fel kellett venniük nem?-Kérdeztem aztán rámutattam egy hasonló bábúra amin az előbb gyakoroltam.
-Mutasd mit tudsz.-Mondtam aztán vártam hogy végre megmozduljon.

Lassan a fiút kezdte el figyelni, hogy mégis miket művel azzal a gyakorló bábúval. Lassan megértette miért is vannak oda kitéve. De amikor hirtelen "belobbant", hátra hőkölt és zaklatottan meredt a maradványokra
- Fizetni he? - csóválta fejét zavartan amikor a mester egy bábuhoz akarta irányítani - Szóval ha megkarcolok egy ilyet azért fizetnem is kell?
Igaz ami igaz, még ha ő nem is fejlesztett ki hasonló pusztító erejű technikákat, semmi pénze nem volt amiből bármi tartozást ki tudna egyenlíteni

*Mehallotta amit a tökmag mondott*
-A megkarcolásért nem kell fizetni, meg azért sem ha megolvasztod meg ilyenek... de ha egy bábú állapota használhatatlan lesz, vagy mitn az én esetemben teljesen eltűnik.... akkor ki kell fizetni egy új bábú árát
*Mondta Gnarog, majd visszaált gyakorolni. Most a "tűzgolyószóró" technikát használta.... pisztolygolyó méretű tűzgolyókat lőt ki nagyon gyors (kb. mint egy gépfegyver) sebességben a bábura. Halálos technika, csak nagy koncenttrációt igényel.

-Ezt nekem kellett volna mondani.-Dobtam oda Gnarognak aztán megint a fiúra néztem.
-Mennyiszer mondjam még hogy gyakorolj? Tán tapsra vársz?-Vágtam hozzá aztán oda léptem az egyik karhoz é meghúztam mire néhány bábú mozogni kezdett azokat kezdtem el szél sarlókkal szórni.

- De hát... - vitatkozott - én nem sok varázslatot ismerek... még. Ő szóval én... azért jöttem hogy megtanítsanak arra hogy utána már saját technikán meg hasonlókon is tudjak fejleszteni
Oda sétált egy bábuhoz és megnézte, aztán sóhajtott

*Gnarog hallotta a tökmag szavait, és csak nevetni tudott rajtuk. Gnarog már tudott varázsolni mikor idejött, de nem tudta hogy tud varázsolni. Tehát ő valahogy felfedezte magában az erőt... Aztán a fejlődése nagyon felgyorsult. Nagyon nagyon. De ez nem is számít. Ezt a "tűzgolyószóró" technikát kezdi unni. Ezért inkább megpróbál tűzsugarat "spriccelni" a bábura. Most valamivel messzebb megy a bábútól, 2 méter messzire. A két kezével a bábú iráyába "mutat". Erőt koncentrál. A két keze elkezd lángolni, de ez őt nem bántja.
Hirtelen mindkét kezébel egyenes, sugaras tűzcsóva jön ki, ami szegény bábút nagyon is megolvasztja.*
-Nem totálkáros.... így szerencsére nem kell fizetnem.... asszem
*Mondta, és tovább gyakorolt.*

A homlokomra csaptam.
-Fejezd be a nyafogást!-Parancsoltam neki aztán mellé mentem.
-Azt mutasd amit tudsz.-Mondtam ki az újabb parancsot.~Egek remélem csak bizalmatlan különben megyek és elbeszélek az őrökkel egy kicsit.~

- Hát ő... jó...
Ismét megnézte a bábut aztán támadó állásba állt be, de most mágiát kellett bemutatnia és nem harcművészetet ~nevetséges, akkor mire való ez az akadémia mégis?~ gondolta bosszúsan. De elege lett a mérgelődésből, azzal nem megy semmire, inkább megpróbálja és kiélvezi ha jól sül el. Tehát kiegyenesedett, öklével a tenyerébe ütött ~Gyerünk, gyerünk!~ biztatta magát és erősen összpontosított. Most nem élő célponttal került szembe, tehát zavartalanul összejöhet ami a kapunál nem. Hátra kapta jobb kezét mintha egy erős jobb egyenesre készülne, majd ütött a levegőbe - tenyérrel. Fény villant és egy kis elektromos csóva csapott ki a tenyeréből és bele csapott a bábu fejébe
- Ő... - egyenesedett kis kicsit kétkedve sikerében, majd oda lépett és megvizsgálta. egy kis égett foltot talált. Hát ezzel magát nem sikerült elkápráztatnia. De kezdetnek több volt mint a semmi, kétkedve nézett tanárára

*Gnarog látta amit a tökmag művelt. Űgytűnik benne is van egy kis erő.*
~ Villám? A tűz sokkal jobb! ~
*Gondolta, és folytatta a gyakorlást. Elvégre, így többet tud meg, meg mások is észrevehetik az egyre csak növekvő - most sem kicsi - erejét. Szegény bábú, megint olvadozik. Gnarognak talán nem kellene túllőnie a célon.*
~ Na jó, jöhet a harcművészet ~
*És elkezdi az eddig tanult dolgokat gyakorolni, a katanájával. Szépen el gyakorolgat. Aztán egyesíti a két tudását. Tehát a katana forgatást és a tűzmágiát. A katanája elkezd lángolni.*
~ Nem is rossz... ~
*Aztán "kikapcsolja" a katanán lévő lángot. És azt gyakorolja amit tegnap tanult: hogyan kell a katanát valami pálcaféleségnek használni, és ezzel tűzcsóvát csinálni. Így a katanájával suhint, a katanából tűzcsóva jön ki, de időben visszaszívja*

~villám? Különös~Gondoltam magamban miközben oda mentem.
-Nocsak, nocsak. Valakiben kicsit nagy a feszültség nem gondolod?-Kérdeztem.-Most próbáld meg még egyszer de most két kézzel és ütés közben tartsd meg az energia mennyiséget tehát arra koncentrálj hogy ami van az meg is maradjon.-Mondtam majd Megfordultam...- Oh és még valami. Ha ellazulsz akkor könnyebb.-Vágtam még oda aztán Gnaroghoz fordultam.
-Ok tükör ember ideje hogy újabb dolgokat másolj.-Mondtam és beálltam egy pózba aztán a kezembe összpontosítottam az erőm. Halványan láthatóan de ott volt a szél a kezemben. Felhajítottam a kis gömböt a levegőbe és az szép lassan lesett én pedig bikából egy acél bábúnak rúgtam ami be is horpadt.
-Nálad ugyanez csak tűzzel kezdheted.

-Hát jó...
*Mondta Gnarog, és a mestere utasításait követte. Beállt abba a pózba, amibe a mestere, a kezébe összpontosította az erőt. A keze elkezdett lángolni. Tűzgolyót formált. Felhajtotta a tűzgolyót a levegőbe. A tűzgolyó lassacskán leesett, Gnarog pedig nekifutásból a bábúnak rúgott. A rúgása és a tűzgolyó ereje kombinálódott. A bábú a rúgás hatására kissé horpadt lett, a tűzgolyó hatására pedig kicsit berobbant, és néhány része olvadt vagy kormos lett*

Engedelmesen bólintott, muszáj volt összeszednie magát. ~Szóval két kézzel mi?~ érdekesen hangzott, kételkedett kicsit hogy kivitelezhető e. Ismét koncentrált és most két tenyerével lökött a levegőbe, mintha valaki mellkasát célozná hogy fellökje. Most már egy nagyobb "villám-féleség" csapott bele a bábuba, több helyen is megégetve, még füst is felszállt egy picit

Gnarog elég jól csinálta meg is lepett milyen könnyedén elsajátította anélkül hogy felrobbantsa a tűzgolyót akár egyszer is.
Láttam a villámot a bábúba csapódni.~Na végre~ Lassan odasétáltam.
-Na látod megy ez! De attól ez még gyenge.-Mondtam majd felvettem ugyanazt a pózt amit ő az előbb.
-Figyeld a kezem.-Mondtam és elkezdtem a kezembe koncentrálni az erőmet a kezeimbe pont úgy volt mint a levegő golyónál a szél halványan látszott a kezemben. Erősen koncentráltam majd megcéloztam a bábút és ugyanazt a mozdulatot csináltam mint őt leszámítva azt hogy az utolsó pillanatban egy félkörös mozdulatot tettem megcserélve a kezeim helyzetét így a kiszökkenő villámok nem távolodtak el egymástól és a bábúba a következőt vésték."Így jobb".
-Te jössz.

*Gnarog mégtovább gyakorolta ezt az új technikát. Tetszett neki, és hibátlanul tudta. És valami olyat érzett, amit eddig nem is. Valami különös mágikus érzés uralkodott el rajta, könnyünek és gátlástalannak érezte magát. Megnézte amit a csapattársa és a mester csinált. Amint végig megvolt minden, odament a mesteréhez, és megkérdezte tőle*
-Ezt nem értem... mikor ide érkeztem, azt se tudtam hogy a mágia létezik... Alig vagyok itt 2 napja, és máris olyan.... olyan nagy dolgokat tudok. Például egy bábu felrobbantása... Ez... ez mind hogy lehetséges? Magyarázd meg, ha lehet...

Áh... - rázta meg a fejét, ezt képtelen lett volna utána csinálni - nem értem minek kell betűket égetni bele...

//*lök a játékon*

-Ne hülyülj már. Nem kell hogy betűket égess. ahhoz hónapokat kell gyakorolni elég ha egy egyenes vonalat húzol!
Gnarogra néztem és kicsit meg is voltam lepődve. Már is megkérdezte azt a kérdést ami én évekkel később tettem meg ez a fiú gyors.
-Nem tudtál volna várni ezzel a kérdéssel?... Na jó elmondom.-Kicsit vártam aztán vettem egy mély lélegzetet.-Az Akadémia egy erő pontra épült. A különböző földi erőknek jeleik vannak. A poliszok az erő pontokra épültek így jelent meg a mágia. Egyedül a vas földjén nincs ilyen pont viszont csakis ott lehet a puskapor készítéshez megfelelő anyagot megtalálni szóval ő nekik nem kell.-Elővettem egy lapot a zsebemből egy tollal és gyorsan ráfirkantottam majd Gnarognak mutattam egy csillag volt rajta és a pontjai külön jelölve középen még egy ponttal.-Ez itt középpen az akadémia a csúcsnál a vas országa ez pedig a négy polisz.-Mondtam miközben mutogattam.-Amint láthatod az erő pontok itt egyesülnek ez teszi lehetővé, hogy mindenki képes az erejének szabadjára engedésére. Ugyanakkor a többi erő pont hatással van így felerősítve az eredeti erődet. Szóval mondhatni akiben van egy kis mágia itt nőni fog az ereje. Lecke vége.-Mondtam és kifújtam a levegőt.-Remélem kimerítő választ kaptál.

-Aha, eléggé kimerítő volt.... meg bonyolult is.... Na jó, ez nekem magas, erről többet nem fogok kérdezni... Inkább megyek vissza gyakorolni
*Mondta Gnarog, és visszament gyakorolni. Azokat gyakorolta amiket eddig megtanult. Égetés, olvasztás, "tűzgolyószóró technika", a katanás lángcsóva, és az a tűzgolyós rúgós is, amit nemrég tanult. Jó keményen elkezdte őket gyakorolni, hogy kimerülésig gyakoroljon. Valahogy most természetesenek érezte a varázserőit. A technikái egyre jobban javultak, ahogy a hatalma s nőtt.*

A fejét kezdte el lógatni, jelezve hogy nem értette meg
- Én akkor se értem mire jó egy egyenes vonal...
De azért csak meg próbálta, nem lett volna kedve ilyesmin vitatkozni, a végén még elküldik innek. Most tehát jól megnézte a bábut és felkészült a varázslatra. Összpontosított és újra lecsapott a villámmal, de most mintha az folyamatosan a tenyereiből jött volna - legalább is alig egy másodperc ideig. Az eredmény ugyan egyenes nem volt, de az égett vonal emlékeztetett egy asztalra fektetett rojtos fonalra

Néztem a próbálkozását ami nem volt annyira szörnyű de attól még az volt.
-Majd később megtudod, mire jó egy egyenes vonal. Az életed megmentésére annyit elárulok.-Mondtam aztán vettem még egy levegőt.
-Gnarog, ha így folytatod akkor el fogsz ájulni!-Kiáltottam rá amikor láttam, hogy megint agyon edzi magát.
-Na jó akkor mutatok mást.-Fordultam vissza a tök maghoz.
-Szóval először koncentráld a kezedbe az erődet addig amíg láthatóan nincs ott ha ez meg van akkor próbáld meg eltörni ezeket a deszkákat.-Mondtam és rámutattam azokra a deszkákra amik ott hevertek majd felvettem és egy bábú kezébe raktam az egyiket.
-Egyszerre csak egyet és mindegyik után lépj egyet hátra kezdheted. Oh és nem tyúk lépésekre gondoltam.-Jegyeztem meg elkerülve a félreértéseket.

-Ha te mondod
*Mondta Gnarog nyugodtan, és kicsit csillapított magán, kicsit lightosította/lájtosította a gyakorlást, hoy kevésbé emgterhelő legyen. Ugyanazt folytatta, tovább gyakorolta, és kezdte egyre jobban megérteni a tűz titkait. Talán valamikor el is fogja tudni sajátítani az egész tűzmágiát*

- Aha... - nem úgy hangzott mint akit sikerült meggyőznie, viszont nem feleselt. Az hogy a másik tanítvánnyal mit művelt már egy jó ideje nem kötötte le a figyelmét, nem volt annyira oda a módszerekért
- Áh ő... akkor hosszabbítsam meg a kezemet he? - kérdezett rá, de akkor már a bábunál levő deszkát nézegette, hogy hogyan is kezdhetne bele
Mintha habozott volna, csak lassan szánta rá magát. De végül is ez nem egy varázserővel bíró kapuőr volt hanem egy deszka. Nem fog elmozdulni se védekezni se visszaütni...Tehát ismét összpontosított, felkészült, és ütött. De a láthatatlan erő szertefoszlott amikor elérte a deszkát így az csak megremegett
- Francba...

~Ez a gyerek... Fú el kell beszélnem azzal a tökfejjel... Csak nyugi csak nyugi majd belejön belégzés kilégzés~
-Az előbb azért gyakoroltál, hogy megtudd tartani az energia szintet emlékszel? Újra addig csináld amíg nem megy.-Mondtam aztán Gnarogra néztem azt hiszem vele most nincs semmi baj...~Ember alig várom, a harmadik koloncot akkor legalább már tudni fogom hogy rosszabb nem lehet.~Gondoltam magamban.

~ Hát jó.... legyen keményebb a dolog.... ~
*Aztán Gnarog folytatta a gyakorlást... Addig amíg nem megy? Teljes erőt vetett be... a bábú nem hogy felrobbant, de még Gnarogot hátra is lökte. Szegény Gnarog el is esett...*
-Na nézzenek oda, most megint fizethetek...

Bólintott, próbálta összeszedni magát. Újra próbálkozott, felkészült, összpontosított és lecsapott - semmi. ~Naneee... gyerünk már! Nyugi! Nyugi!~ Most megállt, szünetet tartott, megnyugodott, és újra. Reccsenés hallatszott és a deszka ketté tört. Végre

~Szép de én senkit sem dicsérek.~
-Folytasd!-Egészen eddig nem törődtem Gnaroggal de most elővettem. Oda sétáltam aztán megfogtam a ruhájánál fogva úgy rántottam fel a padlóról és még fel is emeltem.
-A kezed is rámehetett volna te barom!-Mondtam és elengedtem.-Legközelebb akkor robbantsd fel magad ha nem vagyok itt. Akkor legalább nem rám kenik a dolgot. Menny el kamikazénak ott nagyobb hasznodat vennék.

~ Mi a? ~
*A emster megrántottota, felemelte és jól ki is osztotta Gnarogot*
-Jólvanna.... majd legközelebb visszafogom magamat...
~ Szemét ~
*Aztán leült, egy kicsit pihenni. Nem mintha fájt volna valamije, de csak úgy. Gonoszan mosolygott. Na most lazsált rendesen, hátra is dőlt...*

El mosolyodott, végre sikerült neki. A mestere utasítására csak bólintott, és feltett egy deszkát, ahogy mutatta neki az előbb. Most jobban összpontosított, nem akarta feleslegesen pazarolni az energiáit, ahogy a harcművészetek többségében is aalap anyag. De ez most kicsit más volt, itt más erők mozogtak. És talán kipróbálhatna valamit, talán hozzátehetne mást is. Próbálta kizárni a környezetét, aztán felkészült és lecsapott. A deszka ismét ketté tört, de most kicsit finomabb volt a törés

-És mi lett volna ha most veszíted el a karod? Az már a múlt mi?-Vágtam még hozzá a költői kérdést aztán újra Keitarohoz mentem.
-Folytasd és ne felejtsd el a távolságot.-Mondtam aztán oda sétáltam egy másik bábúhoz és koncentráltam a kezem egyre fényesebben világított. Be hunytam a szemem.~Ok gyerünk menni fog.~Nyugtatgattam magam aztán kinyitottam a szemem és egy erős csapást mértem a mozgó bábúkra amikor egy síkba értek. Hármat félbe vágtam egyet pedig úgy behorpasztottam hogy az acél kettévált azon a ponton ahol a találat érte és egy szép nagy lyuk tátongott rajta.~Szép de múltkor 5-öt is szét ****** többet kéne gyakorolnom... Áhhh ez hogy került a fejembe~

-Maradt volna még egy karom... legfeljebb megkértem vola egy másik mágust, hogy teremtsen nekem egy másikat...
*Mondta, a végét elnevetve.*
~ Nam indegy, lazsálásnak vége ~
*Aztán felállt.... még maradt sok bábú... Hát Gnarog fejébe szöget ütött valami, így a bábútól eléggé távol állt.... *
~ Mégis mire készülök én? ~
*Gnarog energiát kocnentrált a kezébe, és valamilyen módon a kezéből az energiát a bábuba koncentrálta. Gnarog keze elkezdett füstölni, és halvány fény ment a kezéből a bábura. A bábú elkezdett rezegni, remegni, végül pedig felrobbant.*
-A p****ba! Már megint fizethetek! Mindegy...
*Egy másik bábun próbálkozott... Most ügyelt arra, hogy ne robbantsa fel. Most a bábú csak egyszerüen szétolvadt, és már nem bábú volt*
-Hogy az a.... mindegy...
*Mondta, és megállt gondolkozni*