Park

-Úgy legyen....
*Gnarog kezébe veszi a botot. Energiát koncentrált. Mindenféle tűzijáték és egyéb nélkül.... néhány másodperccel azután hogy a kezébe vette, egyszerre lángra lobbant a bot, és eldobta Keitaro-nak, hogy rúgja el.*
~ Hogy is lobbantottam ezt az izét lángra? ~

Ashi figyelte a "csapat munkát", kíváncsi volt, hogy ez hogy fog sikerülni. Erősen figyelte Keitarót, közben az jutott eszébe, hogy most ez a Keitaro fiú-e vagy lány,de gyorsan kiverte a fejéből a buta gondolatot és figyelte tovább az eseményeket.

- Hogy... mit csinálok? - nézett értetlenül a mesterére
Remélte hogy rosszul hallotta, azért égő bot az egy égő bot ha itt elhajítja abból még bozóttűz is lehet ~ Áh! Ez eddig eszembe se jutott! ~ csak most jutott el hozzá hogy lángoló ágakat akarnak dobálni. Mi lesz hogy ha nem tudja Gnarog eloltani és rossz helyre esik? Éppen ezen gondolkodott amikor egy lángoló fadarab arcon találta. Hanyatt esett és bosszúsan kezdte szorongatni a vérző orrát. Sziszegett hogy ne kelljen "nyekeregnie"
~ Hogy mennének a... ~

~Na jó talán túl előre szaladtam...~Gondoltam magamban és egy kéz mozdulattal magamhoz rántottam a botot és eloltottam.-Ez egyáltalán nem úgy ment ahogy vártam.-Mondtam halkan. Aztán jobb dolgom nem lévén leültem a fűbe. Azt hiszem ha most Keitaro leordibál meg érdemlem de úgysem fogja megtenni legfeljebb Gnarogot.~

//Bocs hogy eltűntem MSN-ről valami probléma lépett fel. Megyek aludni//

-Hogyaza! Na erre nem számítottam.
*Mondta Gnarog. Reméli hogy a csapattársának nem lett túl nagy baja.*
~ Hát ezt elk**tam... Nem kicsit, nagyon. ~
-Nincs valami baj?
*Kérdezte.*

Ashi eközben felállt és odasétált Keitarohoz, majd felsegítette és mondta:
- Szerintem nektek kéne egy kiadós test eddzés, mert ez őszintén szólva siralmas volt. Nem tudom, hogy álltok a fegyverekkel illetve a puszta kezes harcművészettel de amit ebből levettem nem hiszem hogy túlságosan megy. Ebben talán tudok segíteni, amíg Rayen kitalál valami újabb feladatot számotokra. - Ashi várta a válaszokat.

Már érezte a tenyerén hogy sikerült össze véreznie, arra nem készült fel hogy szó nélkül elkezdődik a gyakorlat. De ez most már mindegy volt
- Bi? De vad baj ha deb ledde deb vájda - mérgelődött
Amikor pedig végre talpon volt toporzékolni kezdett még mindig az orrát fogva
- Eddeg sebbi göze deb vod a hazbűvézedez... ezzerűen segi deb zót hogy gezdődig! Én azdhizem mosd zsidáldob gellede ezzel valabid
Most a másik kezével fogta az orrát, és elindult vissza az akadémia felé
~ És még így folytassam... nevetséges ~

Szótlan voltam, hagytam hogy elmenjen aztán újra sóhajtottam.-Ez kérem szépen egy sz*r nap az akadémián.-Zsebre dugtam a kezemet. Kicsit elgondolkoztam azon amit Ashi mondott aztán meghúztam a vállam.-Tőlem csináljatok amit akartok én mentem.-Majd megfordultam és egy hatalmasat ugorva már egy fa tetejéről nézelődtem, hogy eldöntsem hova is mennyek most.

*Gnarog megvonta a vállát. Aztán unottan tüzett okádott - energiát koncentrált a tüdelyébe, és onnan kiengedte*
-Hát akkor most mi legyen... Na jó, én is mentem... Majd legközeleb folytatom a gyakorlást...
*Aztán elindult, be az épületbe*

 ~Pff, nem túl kitartóak, még Rayen sem az ~ 
Ashi elindult Yumi után, hogy beszélgessen vele egy kicsit.... ~ Remélem nem mondja el addig senkinek amíg utól érem, hogy mit látott. ~ 

Nem sietett egyáltalán, éppen elég baj volt a vérző orr ami csak most kezdett elállni. Volt rá gondja hogy út közben el terelje a figyelmét a park nézegetésével. Így hát Ashinak nem jelenthetett gondot hogy utol érje

Mikor Ashi utólérte Yumit megszólította. - Remélem nem fogod elmondani senkinek, amit láttál. - egy kis szünetet tartott majd folytatta, mert rájött, hogy ezzel csak megijeszti:  - Vagy is megkérlek, hogy ne mondd el senkinek amit láttál. - Közben ment mellette, az épület irányába. 

- Bire zéloz? - állt meg kérdően és kicsit még mindig fortyogva hogy nem vette észre a felé repülő ágat - az orrobra bagy bagára?
De igazából már sejtette hogy az utóbbiról van szó csak még azt nem hogy miért. Idekint kezdett kicsit beborulni az ég el-eltakargatva a napot, a faágak álmosan ringatóztak a szellőben ~ Jobb lesz bemennem mielőtt még kiderül hogy esni fog. Nincs kedvem elázni is ~ Ezért ismét el indult és fülelt ha Ashi Mester beszélt hozzá

- Szerintem tudod mire gondlok - próbálta a lehető legkedvesebb hangján mondani, ám ebből még ijesztőbb hang jött össze.  - És ha akarod segíthetek a testedzésben. Gondolom te is észrevetted már hogy Rayen nem a leg kigyúrtabb tanár. - Közben séltált tovább Keitaro mellett. Valami ismét szöget ütött a fejében, amin nem rég már gondolkozott is: Keitaro, hogy ő vajon fiú-e vagy lány? Egy darabig gondolkozott ezen majd rájött, hogy neki ez úgy is mindegy.

- Áh - vakarta meg a fejét kicsit zavartan az össze vérezett kezével, ezért az orrán már jutott levegőhöz is - oké nem fogok köpni senkinek
Egyébként is, tudta ő milyen az ha vannak olyan dolgok amiket muszáj titokban tartani. Legalábbis szerinte így volt, és egyébként sem akart bele keveredni mások titkaiba
- Hát nem az - kezdett el élmény beszámolót tartani - először azt hitte hogy azt jöttem tanulni és küldött is volna improvizálni. De ezért nem ártana egy kicsi ebből is abból is

- Nos, akkor rendben a 2-es csapat edzőtermében megtalálsz, vagy a pakrban. - Ashi elindult a másik irányba, az edzőtermük felé. Út közben azon gondolkozott, hogy vajon Luunáék mit csinálhatnak. Mikor oda ért még nem ment be csak leült a fal mellé, illetve egy kis padra ami a bejárat mellett volt.

- Rendben van - búcsúzott el és az 1-es edzőterembe ment hogy megnézze a másik csapattársát ott találja e, de mivel nem volt ott ezért a megismerkedést más korra tette félre. E helyett elindult a szállására hogy megmosakodjon és kitalálja hogy szerezzen magának enni valót. Az eső éppen akkor kezdett csepegni amikor belépett az ajtaján

Ashi Yumit keresi az edzőtermük körül, először kint egy olyan 100 méteres körzetben majd aztán benéz.