A csarnok

Itt kapják meg az újoncok a szükséges információkat és a küldetéseket is innen indítják.

*Végre belép ide. A fiatal Gnarog beteszi ide a lábát, és tetszik neki a környék.*
~ Valamivel lepukkantabbra számítottam.... na sebaj ~
*És ment tovább. Körbenéz.*
~ Nincs itt senki.... érdekes.... Talán rosszkor jöttem? ~
*Aztán tovább várakozik, hátha jön valaki*

Gnarogot egy furán öltözött személy zavarja meg és oda lép hozzá.
-Maga bizonyára új ezen a helyen. Parancsoljon.-Azzal átnyújtott egy levelet. A levélben a szabályzat volt és egy kártya amivel a házát szerezhette meg. A papíron a leendő mesterének neve is ott állt. Elkator Rayen. A férfi tovább lépett és oda ment egy másik diákhoz is aki épp most lépett be és egy hasonló levelet nyújtott át neki.
Én akkor még nagyban aludtam. Az óra hangos, szemtelen hangja ébresztett fel.
-Franc egye meg ott ahol van. Úgysincs értelme felkelni.-Mondtam miközben felnyomtam magamat aztán gyorsan átöltöztem és kiugrottam az ablakon és megcéloztam a főépületet befelé menet megállítottak és mondták, hogy egy új gyerkőcöt kaptam.
~Fene most nincs kedvem ehhez.~ Gondoltam magamban de aztán bementem. Oda sétáltam Gnaroghoz és ránéztem.
-Már megint egy forró fejűt kaptam?-Kérdeztem hangosan miközben ránéztem a levélre a válla fölött nem törődve hogy mennyire hülyén néz ki hogy egy idegen csak így behajol fülé.
-Nos igen.

-Honnan tudja hogy Tűz poliszból jöttem?
*Kérdezte Gnarog nagyon kiváncsían. Szentül hitte hogy az idegen valahogyan tudja hogy ő bizony tűz mágus akar lenni. Legalábbis mindenképpen erre gondolt. Erősen kételkedik benne hogy a jelleméről lenne szó, mivel Gnarog nem ismeri be hogy a tulajdonságait.*
-Maga fog tanítani engem?
*Kérdezte elég furcsán. Talán azért is, mert valaki öregebbre számított. De hát a világ már csak ilyen*

Elmosolyodtam milyen ártatlan a kezdetekben ~Fogsz te velem még kiabálni~Gondoltam magamban és vissza álltam eredeti állásomba és zsebre vágtam a kezeim.
-Már vagy 10 tüzest tanítottam már látásból felismerlek titeket.-Mondtam aztán vártam egy kicsit végig mértem Gnarogot aztán válaszoltam.
-Ja sajna igen amint leadok egy csoportot már kapom is a másikat. Kösz elrontottad a mai terveim.-Mondtam és sóhajtottam egyet.

-Hát ez pech... Akkor direkt megpróbálok tehetségtelennek mutatkozni, hogy 10 év múlva ne kelljen tanítanom. De tényleg... mivel fog kezdődni az egész? Mármint, hol meg mikor, meg mivel fogom kezdeni a tanulást? Már kezd egyre nőni bennem a tudásvágy!
*Zúdította Gnarog a kérdéseket a leendő tanárának ölébe, mint valami súlyos buzogányt a vaspáncélba. Lesz idelye a leendő tanárnak válaszolni a kérdésekre. Az biztos. Kiváncsi is voltak mikor mindezt kérdeztem. Csak arra tudok gondolni hogy micsoda durrbele leszek majd 10-20 év múlva*

-Lassabban babszem.-Mondtam aztán sóhajtottam még egyet.-Előbb talán be kéne mutatkozni nem gondolod?-Kérdeztem olyan hangnemmel mintha ez egy halálos bűn lenne, hogy kérdésekkel kezdi az ismerkedést. Sóhajtottam még egyet aztán elővettem egy gyufát. Azt felmutattam és csak annyit mondtam.
-Gyújtsd meg!

~ Bemutatkozás... hupsz ezt elfelejtettem... ~
*Aztán jött a tanító a gyufával. Na, ezt vajon Gnarog hogy oldja meg?*
-Hát akkor használom azt a technikát amit ismerek.
*Most ezt a tanító biztosan nagyon viccesnek vagy megdöbbentőnek tarthatja. Gnarog a Tűzpajzsot használja. Majd a gyufát a bőréhez érinti, ami elkezd égni. Utánna pedig "lekapcsolja" a tűz pajzsot. Majd visszaadta a gyufát a tanítónak*
-Így megteszi, mester?
*Mondta, vidáman. Persze, Gnarog szerint a technika elég pocsék és siláy volt, de azt gondlja: ő még csak kezdő, ne várjanak el tőle túl sok mindent*

-Nekem 8. A feladatot teljesítetted. Ok most már tudom, hogy egy vesztes vagy.-Mondtam egyhangúan.-Ha csak így tudsz gyufát gyújtani akkor sok dolgunk lesz.-Folytattam miközben a kezeimet a fejem mögé helyeztem.-Igaz te vagy az első aki ilyen technikát használ nálam. Talán még lehet belőled valami.-Mondtam aztán kezet nyújtottam.
-Elaktor Rayen. Más néven Rayen vagy mester oks?-Kérdeztem tőle.

~ Hogy az a... Na várj csak, amíg el nem kezdek tanulni... néhány év múlva megkapod te...~
-És ki mondta hogy már tanultam valahol? Mikor ide érkeztem csak ezt a technikát ismertem... gőzöm sincs hogy egyáltalán hogyan tudok ilyesmit.
*Aztán meg a mester megmondta a nevét.*
-Oks. Én pedig Gnarog Dougfral vagyok.
*Mondta. Viszont már elsőre meg van Gnarog-nak a megjegyzése a mestertől. Egy komplett diktátor. Tanításai valószínüleg kegyetlenek és szigorúak lesznek. De pont ezek kellenek majd Gnarognak, ezek fogják erőssé tenni, ezek fogják majd nagy varázslóvá kovácsolni.*

-Rendben Gnarog akkor el is kezdem csiszolni ezt a felületet amíg sima nem lesz gyere utánam.-Mondtam azzal elindultam egyenesen a kiképző terem felé közben hátra sandítottam hogy követ-e. Mikor megérkeztünk berúgtam az ajtót és beléptem a terembe.
-Ez itt az 1.es csapat edzőterme. Itt szabadon gyakorolhatsz amíg nem robbantasz fel semmit mert akkor fizetni kell érte.

//Folytatás Edzőtermek//

- Áh, akkor hát itt vagyok - nézett körbe az ajtóból az óriási csarnokban - de hol az az it...
Tekintete most a mennyezetre emelkedett és majdnem bele is szédült. Végül összeszedte magát, és beljebb lépkedett. Kicsit kényelmetlenül újra körbe kémlelt útmutatást keresve, sikertelenül. Talán jobb lett volna vissza fordulni és megkérdezni hova is kellene mennie?
- Hűha... - rántott egyet a batyuján amit a vállán átvetve cipelt. Egy szappan és törülköző volt benne, más semmi. Megcsóválta a fejét

Mint mindenkihez Yumihoz is oda lépett a furán öltözött ember.
-Üdvözlöm maga is újonc igaz?-Mondta de meg sem hallgatta kezébe nyomta a papírt. Minden le volt írva neki.
Az óra a fülembe szökött.
-b****s elegem van!-Megfogtam az órát és a falhoz vágtam. Az darabokra tört. Elindultam a csarnokba~gondolom Gnarog már vár amilyen stréber.~Gondoltam magam. Pár perc alatt oda is értem de megint megállítottak. ~Ne már megint?~ Gondoltam magamban és bementem. Oda léptem mindenkihez akinek levele volt és belekuttantottam természetesen ők ezt nem nézték jó szemmel. Ma többen voltak így egy ideig keresgéltem. Mikor megtaláltam végig mértem aztán sóhajtottam és megszólaltam.
-Na szia!

*Gnarog éppen itt járt. Nem volt túl sok dolga. Most nem gyakorolt. *
~ Megint a mester... Vajon mit csinál? ~
*Aztán leült egy padra, és pihengetett. Hallotta is a történteket.*
~ Nocsak, úgytűnik még egy tanulóval lett az akadémia gazdagabb.... nocsak ~
*Majd tovább várakozott*

Nem is jutott szóhoz, szóval a papirost kezdte el vizsgálgatni. Furcsán nézte aztán megfordította fejjel felfelé, most már világos volt végre. ~hűha, saját szoba?~ nézte elgondolkodva a kártyát, aztán elégedetten elmosolyodott. Körbe nézett megvizsgálgatva más kezdőket is, volt aki előtte jutott be a kapun nem sokkal. De nem foglalkoztak vele, mindenki a saját dolgába túrta éppen bele magát. És amikor vissza nézett egy férfi az ő papírjába túrta éppen bele magát
- Hé - rántotta is el, de a férfi ráköszönt
- Ő... - csóválta meg a fejét - heló!

Rá néztem Gnarogra és intettem neki hogy jöjjön ide aztán oda fordultam zsebre vágtam a kezem és újra a szemébe néztem.
-Szuper! Megint törpét kaptam-Mondtam ki első mondatom mintha nem érdekelnének a következmények mert nem is.
-Na jó! Azt hiszem te még be férsz.-Mondtam és oda fordultam Gnaroghoz hogy jön-e már.
-Mi a neved bolha?-Kérdeztem gúnyosan.

*Gnarog odament. Szépen, lassan, ráérően*
-Nocsak? Nem is tudtam hogy félszerzeteket is bevesznek...
*Mondta, majd nagyot nevetetett.*
~ Ez most fiú vagy lány? ~
*Gondolta, és folytatta a röhögést. Nem is nagyon bírta abbahagyni*

- Bolha? - csattant fel - A nevem Keitaro. Nem vagyok bolha, nem férek be mindenhova!
Csípőre vágta a kezét, hirtelen felkacagott és végigmérte a fölé magasodó férfit
- És maga ki? - kérdezte és már fordult is az újabb hang tulajdonosa felé
- Fél szerzet? - nézett fel rá is, óriások között volt

-Elkator Rayen.-Mondtam halkan aztán végig mértem.~Keitaro... Akkor fiú habár... na mindegy~ Gondoltam magamban aztán Gnarogra néztem.
-Nocsak te nem edzesz? Hihetetlen.-Mondtam miközben összefontam a kezeimet. Újabb mesterek jelentek meg hogy felvegyék az újoncokat hirtelen egy hangot hallottam.
-Na mi van Elkator? Azt hittem délig fel sem kelsz.
-Hidd el én is.-Mondtam halkan Garu-nak a legnagyobb riválisomnak szerencse hogy reggel nem olyan rámenős különben már rég kihívott volna.

-Gnarog Dougfral.
~Keitaro? Tehát mégis fiú.... de eléggé lányos.... Érdekes... ~
-Most éppenséggel nem edzek. De amikor legközelebb az edzőterembe megyek, megint végkimerülésig edzeni fogok.
*Mondja Gnarog. Arra, hogy jön a többi mester, nem is reagál egyáltalán. Elvégre minek?*

Vissza nézett a papírra és megerősítette emlékezetét, úgy tűnik ez a férfi fogja tanítani. Kicsit fura alak és úgy tűnik élvezi hogy fölé tornyosul, de ezt kell szeretni nem? Rosszabb is lehetett volna, végül is egyáltalán nem volt rossz helyzet
- Aha... - válaszolta zavartan az ismeretlen fiúnak
Fejét csóválva vissza fordult tanárához, de úgy tűnt mással foglalkozott
- Ő... hé! - szólt rá és meglobogtatta a papírt - Most mit kell csinálnom?

Lenéztem rá aztán meghúztam a vállam.
-Ami jól esik! Megmutathatom a csapat edző termét de ne várd hogy sokat segítseg ökölharcban nem vagyok jó.-Mondtam. A ruházatából arra következtettem hogy harcművész. Aztán megint Gnarogra néztem aztán Garura aki egy húsz éves víz mágust vett éppen a szárnya alá legalábbis én erre következtettem.

-Mutasd meg neki az edzőtermet.... az tök király hely... Mondjuk egy bábút sikerült is felrobbantanom, és a bukszám tartalma bánta.
*Mondta.... amikor az edzőtermet király helynek nevezte, a mondata befejezettnek tűnt, viszont a mondat maradék részét halkan hozzátette.*
-Na, én megyek edzeni. Van még mit magamon fejleszteni...
*Mondta, majd elindult az edzőterem felé*

- Ökölharc? - piszkálta meg befont tincsét zavartan ~ami jól esik, hm...~ gondolkodott el
- Ő és... itt nem is tanítanak varázslást? Én elvileg azért jöttem
Nem volt harcművész, de nem is tudta hogy annak nézte a férfi. Igaz ami igaz tudott néhány harcművészeti fogást, de a nagybácsi nem harcművészeti képzésre ajánlotta az akadémiát, azt folytathatta volna vele. Már az elején zavar támadt, úgy tűnik semmiről nem számoltak be a kapuőrök. Tényleg találomra osztották ki a papírokat
- Felrobbantani egy bábút? - fordult Gnarog felé, majd vissza
- Ő kicsoda? - nem tudta hogy egy csapat tagja és a az idősebb srác is. A nevét már tudta de ezt nem

-Jah te varázsló vagy. Jó akkor legközelebb öltöz úgy.-Mondtam majd amikor Gnarog lelépett újra hozzá fordultam.
-Gnarog. Ő az első számú tűz stréber.-Nyugodtan beszéltem hisz úgyse hallja.
-Majd hozzá szoksz. Na gyere követjük.-Mondtam miközben megfogtam és elkezdtem vonszolni az edzőterem felé nem törődve azzal, hogy ez setleg ellenére van.